A nyáron sok lámpagyöngyös ékszert készítettem, amiket Melinda pakolt ki kézműves vásárokban. Ez a karkötő úgy a szívemhez nőtt, hogy inkább megtartottam magamnak egy dobozban, ahonnan időnként elővettem, megforgattam, megcsodáltam, és miután lelki nyugalmam ismét teljes lett, visszatettem és folytatódott az élet tovább. Rám nagyon pozitív hatással volt ez a kis karkötő, és a leendő gazdájának is ugyanilyen kellemes érzéseket kívánok a viseléséhez! :)
4 megjegyzés:
Nagyon szeretem én is a rózsaszínt a barnával együtt. Szuper jól néz ki, nagyon szép, kedves karkötőt készítettél.
Gratulálok hozzá, ügyes vagy.
Kora nyári kertek édes akácillata bolyong illatpihéivel, miközben a fahéj karakteres bódító-fűszeres mámora csipkézi orrcimpáim redőit. És én csak ülök csendesen, behunyt szemeimmel, és hagyom, hogy a hintaszék monoton játékát játsza nyikorgó lábain.
/Saját kútfőből...Jó, jó kicsit csöpög, nézd el nekem, de sokkal érdekesebb így írni, mintha csak annyit kommentelnék, hogy: Hát, már megint micsoda gyönyörűséget remekeltél!:-))/
Nagyon tetszik! Én is szeretem a barnát rózsaszínnel! Na, meg ezek a gombcsomók!!! Szuper!
Köszönöm szépen! :)
Giguska, imádom a csöpögős kommentjeidet!!!!! :))
Megjegyzés küldése